LEVENDEL100
Egy ország gyógyítása
Mivel bizonytalannak tűnt, meg tudjuk-e rendezni a LEVENDEL100 konferenciát, a Liget folyóiratban elkezdtük és folyamatosan közöljük a tervezett előadások írásos változatait.
Bíró Judit
UTÁNKÖVETÉS
Levendel László 100. születésnapját készültünk megünnepelni 2020. március 18-án a Barabás-villában. Néhány nappal korábban Magyarországon járványügyi veszélyhelyzetet hirdettek ki, átmeneti szabályok sorát fogalmazták meg állampolgárokra és intézményekre érvényesen, a gazdaság talpon maradását célul tűzve. A szellem színtereit bezárták, s azóta sem nyitották újra.
A vírus a tüdőt roncsolja, s elsődlegesen öregeket, közülük is az idősotthonokban lakókat öli meg – az egész világon mindenütt. A napnál világosabb, hogy a harmadik évezred nem jól bánik a civilizációs vívmányoknak köszönhetően egyre hosszabban életben maradó népességével. Vajon mit mondana erre Levendel László? Hiszen ez volt a szakterülete: tüdőbaj, fertőzés, ellátó rendszer – ezek mind a Levendel-felhőbe tartozó fogalmak.
Levendel László 1920-ban született és 1994-ben halt meg – végigélte tehát a kronológiai számítási szabályokra fittyet hányó „rövid huszadik századot”. Mi, akik éltünk a 20. századi Magyarországon, emlékszünk: az ócska, a vége felé már-már unalmas totalitás, sajátos ellentmondással, széttöredezett világot működtetett, melyet a munkamegosztás prózai rendszere tartott valahogyan egyben.
Levendel László végigdolgozta ezt a huszadik századot: orvosként, addiktológusként, tiszteletbeli szociális munkásként.